El�zm�nyek 

Horthy Mikl�s vezette Magyarorsz�g az els� vil�gh�bor� ut�n nem t�r�d�tt bele az 1920. j�nius 4-�n al��rt trianoni b�kedikt�tum rendelkez�seibe, ez�rt a k�t vil�gh�bor� k�z�tt folytatott magyar k�lpolitika legf�bb c�lkit�z�se az elszak�tott, magyarok �ltal lakott ter�letek visszaszerz�se volt (rev�zionizmus).

Az els� b�csi d�nt�s 

A m�ncheni egyezm�ny z�rad�k�ba olasz javaslatra bevett�k, hogy Csehszlov�ki�nak Lengyelorsz�ggal �s Magyarorsz�ggal fenn�ll� ter�leti vit�it is rendeznie kell.1938.okt�ber 9-13. k�z�tt ker�lt sor a magyar–csehszlov�k t�rgyal�sokra (Magyarorsz�got K�nya K�lm�n k�l�gy- �s Teleki P�l oktat�s�gyi miniszter k�pviselte) Kom�romban. K�lcs�n�s meg�llapod�s h�j�n, a t�rgyal�sok v�gezt�vel a k�t orsz�g  k�rte a m�ncheni egyezm�nyt al��r� nagyhatalmak d�nt�b�r�skod�s�t. Nagy-Britannia �s Franciaorsz�g �rdektelens�gre hivatkozva kivonta mag�t a d�nt�shozatalb�l.

Az I. b�csi d�nt�s 1938. november 2-�n sz�letett Magyarorsz�g  �s Csehszlov�kia vit�j�ban, �s l�nyeg�ben az etnikai rev�zi�t val�s�totta meg.

Magyarorsz�g, az I. vil�gh�bor�t lez�r� trianoni b�kedikt�tum �ltal elvett ter�leteib�l visszakapott 11 927 km²-t, benne K�rp�talja d�li r�sz�vel (Ungv�r, Munk�cs, Beregsz�sz k�rny�ke). Az 1941-es magyar n�psz�ml�l�s szerint az �tker�lt 1 milli� 62 ezer lakosnak 84%-a volt magyar �s kb. 10%-a szlov�k.

 67 000 magyar maradt a szlov�k oldalon.

A b�keid�ben sz�letett els� b�csi d�nt�st az eur�pai nagyhatalmak (bele�rtve Nagy-Britanni�t �s Franciaorsz�got) ekkor m�g nemzetk�zi jogi �rv�ny�nek ismert�k el.